A noszóki bontovány
15. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

A Balázs kertje simán vihette volna a legszebb gyerekkönyv-díjat, azonban a - krónikás véleménye szerint lassan lefutóban lévő - Wass-kultusz győzedelmeskedett ebben a kategóriában. - Szabó Róbert Csaba tudósítása a marosvásárhelyi könyvvásárról.
 

   Pénteken hangosbemondón felkérték annak a Bisztrica megyei autónak a tulajdonosát, aki a marosvásárhelyi Nemzeti Színház elé parkolta járművét, hogy szabadítsa föl a helyet, mert mentő érkezik, ugyanis a színház csarnokában baleset történt, egy idős nő rögtön a könyvvásár második napján leesett a lépcsőn. A lépcsők szűken fordulnak, meredekek, láttam én is, hogy jobb óvatos lenni. Jobb óvatos lenni, ha az ember ebben az épületben tartózkodik, amit egyesek és sokak szerint földig kellene bontani és aztán visszaépíteni, és ezt mindig szimbolikusan és az anyag konkrétságában is gondolják. Nos, ez a szocreál hangulatot árasztó épület válik évről évre a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár helyszínévé, idén egészen pontosan tizenötödjére, és pár év óta az egybeszervezés finom profizmusával órára pontosan egyszerre a Kultúrpalotában zajló Alternatív Nemzetközi Rövidfilm Fesztivállal, amiből az idén a tizenhetediken vagyunk túl.
 

Szerencsére a könyvvásár néha még szolgál újdonságokkal, kellemes meglepetésekkel, például a Noszóki Bontovány című szónokversennyel, ahol a szóra emelkedők, a szervező és ötletgazda Láng Zsolt szerint, kedvük és tehetségük szerint puffogtathatnak közhelyeket a könyv hasznáról, magasztalhatják az égig eme gutenbergi találmányt, ami köré annyi vásár és fesztivál szerveződik. Pénteken Kovács András Ferenc szónokolt, kiemelve a könyv háziállatszerűségét, őt Hajdú Farkasm Zoltán követte, aki arra próbálta rávenni a Bookart kiadó standja köré egybegyűlt közönséget, hogy ne vásároljon könyvet, aztán Markó Béla következett, aki azzal csapta le eszmefuttatását, hogy bár nem indul államelnökjelöltként, de mégis szavazzanak rá. A szónokverseny utolsó fellépője Szávai Géza volt, aki az anyakönyvektől kezdte és valahol az ábécé végén fejezte be listáját. Másnap, ugyanitt Demény Péter közmondás-átírásait hallgathatta a nagyérdemű, utána a Színművészeti Egyetem oktatója, Albert Mária könyv-performanszába kapcsolódhatott be a hallgatóság, Sebestyén-Spielmann Mihály, a patinás Teleki Téka igazgatója pedig a feltámadásról beszélt, ugyanis első szónoklatát (szűzszónoklat másképp) anno 1991-ben tartotta, a Maros-megyei RMDSZ alakuló gyűlésén, egészen pontosan a marosszentgyörgyi ravatalozóban.

Pénteken négy órától Markó Béla Balázs kertje című gyerekverses-könyvét mutatta be Kovács András Ferenc, az illusztrátor, Szulyovszky Sarolta jelenlétében. KAF, az illusztrációkról szólva,  Szulyovszky tiszta stílusát emelte ki, azt, hogy egyetlen motívmuból indul ki, és nem próbálja az egész verset, elmesélni-lerajzolni. Szulyovszky Sarolta, Olaszországban élő illusztrátortól tudjuk, az olasz kiadók nem szívesen fektetnek munkát és pénzt gyerekverskötetek publikálásába, és ha összevetjük a magyar piaccal, akkor - arányait tekintve - a magyar könyvek messze megelőzik talján társaikat. Markótól viszont azt tudtuk meg, hogy  gyerekkönyvei után újra szonettekkel fog előállni a közeljövőben. A Balázs kertje simán vihette volna a legszebb gyerekkönyv-díjat, azonban a - krónikás véleménye szerint lassan lefutóban lévő - Wass-kultusz győzedelmeskedett ebben a kategóriában.
Egyértelműen a szombati nap tartogatta a legtöbb ígéretes és izgalmas eseményt, például a Koinónia kiadó vagy a KompPress könyvbemutatóit, két különböző helyszínen, de szerencsére nem egyszerre. A Koinónia hozta megszokott formáját, könyvbemutatóik igényesek és jól szervezettek, ami a mindenkori erős szerzői gárdával egészül ki. Vida Gábor nem tudott részt venni a bemutatón, de jelen volt Balázs Imre József, Jánosi Andrea, Máté Angi, Selyem Zsuzsa és Zágoni Balázs.
Selyem Zsuzsát az Erdei politika című publicisztika-kötetéről kérdezte a kiadó szerkesztője. Visky András ajánlója a szerint "Selyem Zsuzsa publicisztikái az olvasmányosságot és az éles humort a drámai hangvétellel ötvözik. Radikális, résztvevő, szomorú-boldog, egy szóval rettenetes könyv.” Ezt követően Máté Angi olvasott föl Mamó című regényéből, regénytöredékéből. A Mamó  különleges nyelvi világot hozott létre, a gyermeki tapasztalatok és a felnőtt nyelv fojtó keverékét, ami ugyanakkor bátran használja a nyelvrontott szavakat és mondatalkotást is. Balázs Imre József két új könyvvel is jelentkezett: egy gyerekkönyvvel és a vidra-verseket némiképp továbbgondoló verses kötettel. A gyerek- és felnőttvers közötti bizonytalan határvonalat, jobban mondva a kettő közötti szüntelen átjárást nagyon jól példázza e két könyv, hiszen néhány vers mindkét kötetben olvasható. A Hanna-hinta című gyerekkönyvet Keszeg Ágnes illusztrációi díszítik, Markó gyerekkönyve mellett ez a másik "vesztese" a Szép Könyv-díjnak. Zágoni Balázs újabb gyerekkönyve után megállapítom, akár a gyerekkönyvek fesztiválja is lehetett volna a Könyvvásár, kivált, amikor a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható, festményekkel  llusztrált Visegrád című könyvet is kezembe vehettem.
A KompPress kiadó (ami a Korunk folyóirat 14 éves leányvállalata, tudtuk meg a főszerkesztő Balázs Imre Józseftől) estjein gyakran bemutatnak a szépirodalo körein kívüli témájú könyveket.  Most például a Cs. Gyimesi Éva művét, amely saját lehallgatási és megfigyelési jegyzőkönyveihez fűz kommentárokat és elemzéseket. A címe: Szem a láncban. Bevezetés a szekusdossziék  hermeneutikájába, s nem kizárólag a megfigyelési anyagot tartlamazza, hanem előkészíti a hasonló jellegű kiadványok módszertani megközelítését is. A diktatorikus rendszer másik húsba vágó témáját dolgozta fel Győrffy Gábor, aki a Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában című könyvében a népbutítás és a cenzúra formáit elemzi sajtó- és levéltári kutatásokra alapozva. Miklós Ágnes Kata Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe című kötete pedig a Korunk folyóirat körül kialakult szerzői gárda sokszínűségnek bizonyítéka, segítve a társadalomtudományok nem éppen olvasóbarát megítélésének változását.
További részletek nincsenek, csak a Laci csárda füstjébe és cigányzenéjébe fúló éjszakázás emlékei nyüzsögnek még egy darabig, és bár minden kiadó külön asztalnál ült szerzőivel, szerkesztőivel (az istennek sem sikerült kifürkészni, Szávai Gézáéknál vagy a Koinóniánál mi volt a főfogás), végig a felszínen kavargott az ínyencejet is kielégítő irodalmi ízlés.

Szabó Róbert Csaba

(http://litera.hu/hirek/a-noszoki-bontovany)